Isten szolgái

 

Arra nézve, hogy a török kor előtt volt-e plébánia, nincs pontos adat.

1675-ben jegyezték fel az első, egyházi szertartásokat végző személy nevét, ő Dombrinus János volt, aki valójában Iskolamesterként tevékenykedett. Elképzelhető, hogy korábban is volt plébános a településen, hisz Alsósáp mindig is a püspökség birtoka volt, temploma az 1300-as évek végén épült.

Salbeck helyettes püspök 1787-ben szervezte meg az önálló káptalanságot, melynek első káplánja Stettner Bernát lett. Bodonyi Sándor vikárius emelte plébánia rangra, s bízta meg Verbatai Mihályt első plébánosként.

 

Helyi káplánok és plébánosok:

Stettner Bernát káplán (1787-1790)

Fábry Lukács káplán (1790-1795)

Rehák Özséb káplán (1795-1802)

Ribiánszky János káplán (1802-1804)

Verbatay Mihály plébános (1806-1810)

Lachó István plébános (1810-1819)

Prozler (sordély) József plébános (1819-1826)

Patek (Pataky) Czirill plébános (1826-1827)

Majthényi József (kesselőkői) plébános (1827-1832)

Podhorszky Endre plébános (1832-1843)

Jókúthy Endre plébános (1843-1855)

Zolnay Ferenc plébános (1855-1864)

Kolena András (Endre) plébános (1864-1878)

Kapusztyák Ignác plébános (1878-1887)

Igaz Péter káplán, plébános-helyettes (1879-ben)

Krier József plébános (1888-1914)

Matlon János plébános (1914-1918)

Rehák Mátyás plébános (1918-1924)

Zelinka László plébános (1924-1953)

Alexy Géza adminisztrátor (1953-1970)

Simon Lajos plébános (1970-1974)

Barotai Péter Endre plébános (1974-1977)

Lőrinczy Ferenc plébános (1977-1978)

Kovács Imre esperes (1978-2001)

Bucsánszki Gábor (2001-2004)

Jánosik Gyula 2006 - 2011.07.31

Kovács Zoltán  2011 -

Stettner Bernát káplán (1787-1790)

Püspökhatvanban (Pest megye) született 1757-ben. Ifjú korában a pálos rend tagjai sorába lépett. Tanulmányait Szombathelyen és Grazban végezte. 1781-ben szentelték pappá. Amikor a rendet feloszlatták, a váci egyházmegye szolgálatába állt. 1787-ben ő volt az első alsósápi helyi káplán, majd 1790-ben Sződön plébános, s 1794-ben hatvani prépost plébános lett.

Igen tevékeny, országszerte ismert nevű, jótékony férfiú volt. Kivált az 1809. évi pestis idején működött nagy önfeláldozással. Kámánházi püspök 1815. július 18-án nagy papi gyűlést tartott nála. Ő kezdte írni a hatvani Historia Domust. 1822. október 20-án hunyt el.

Fábry Lukács káplán (1790-1795)

Szentferencrendi szerzetes volt. Rendjének feloszlatása után az egyházmegyénkbe jött át. Sokat nem tudunk róla, mindössze annyit, hogy öt éven keresztül működött Alsó-Sápon.

Rehák Özséb káplán (1795-1802)

Szentferencrendi szerzetes volt. Előbb alsósápi káplán volt hét esztendőn keresztül, majd Klobusitzky Péternek, a szentéletű kalocsai érseknek lett gyóntatója. Az ő idejében épült az alsósápi harangláb, s ő kezdte el írni a helyi Historia Domust.

Ribiánszky János káplán (1802-1804)

Előélete nem ismert. 1793-ban találkozunk vele először, mint apostagi plébános. Innen 1796-ban Cserhátszentivánra ment. Négy év múlva, „ de variis criminibus ab impostoribus accusatus” Kállóra küldetett káplánnak. 1802-ben lett alsósápi káplán, s itt is halt meg 1804. augusztus 10-én.

Verbatay Mihály plébános (1806-1810)

1775-ben született. Pappá szentelése után Romhányban lett káplán, majd 1801-ben papneveldei alkormányzó. 1806-ban ő lett az első alsósápi plébános. Tisztét azonban nem töltötte be sokáig, hiszen 1810. május 23-án meghalt Alsósápon.

Lachó István plébános (1810-1819)

1778-ban született. A teológiai tanulmányait Vácon végezte, s itt is szentelték pappá 1802-ben. Három évi káplánkodás után 1805-ben váchartyáni, 1810-ben alsósápi plébános lett. Két elődjéhez hasonlóan ő is Alsósápon halt meg 1821. október 17-én.

Prozler (sordély) József plébános (1819-1826)

1778-ban született. A filozófiai és a teológiai tanulmányait Vácon végezve szentelték fel 1806-ban. Előbb mindszenti káplán, majd kányási plébános lett. 1819-ben érkezett Alsósápra, s innen 1826-ban Magyarnándorba ment, s ott is hunyt el 1832. január 17-én.

Patek (Pataky) Czirill plébános (1826-1827)

1786-ban született. A váci teológiai tanulmányok után pappá szentelték 1809-ben. Előbb, mint kecskeméti káplán, majd 1821-ben váchartyáni, 1826-ban alsósápi, 1827-ben nézsai, 1829-ben mezőtúri plébános lett. Meghalt 1859. december 19-én.

Majthényi József (kesselőkői) plébános (1827-1832)

Született 1790-ben, A teológiát Vácon végezte. 1810-ben szentelték pappá. Tizenhat évi káplánkodás után lett 1826-ban a váchartyáni, 1827-ben az alsósápi plébánia vezetője. Pálfi János gróf 1832-ben a bajmóci plébániát bízta rá, ezért átment a besztercebányai egyházmegyébe. 1876. január 12-én halt meg.

Podhorszky Endre plébános (1832-1843)

Szucsányban (Trencsény vármegye) született 1788-ban. Vácon folytatott teológiai tanulmányokat. Itt is szentelték fel 1818-ban. Tizenkét évig káplánkodott, mielőtt alsósápi plébános lett. Tevékeny ember volt. Ő emelte a Somlóhegyen a 14 stációs kálváriát. 1843. április 29-én halt meg. Sírköve a templomkertben található.

Jókúthy Endre plébános (1843-1855)

Szomorfalván (Nyitra vármegye) született 1816. február 16-án. Gimnáziumi tanulmányait Nyitrán, a teológiát a Pesti Központi Papnevelő Intézetben végezte el. 1830. augusztus 22-én szentelték pappá. Tizenkét évi káplánkodás után 1842-ben lett alsósápi, 1857-ben nógrádi plébános. 1871-ben ő lett a kerületi esperes. 1880-ban lemondott és nyugdíjba ment, 1891. április 27-én halt meg.

Zolnay Ferenc plébános (1855-1864)

Balassagyarmaton született 1823. december 8-án. Tanulmányait Vácott elvégezve 1846. december 16-án szentelték fel. Hat évig működött, mint káplán, majd 1855-ben alsósápi, 1860-ban kiskundorozsmai plébános lett. 1868-ban kerületi esperes, 1876-ban mézkúti apát. Pénzszerzési mániájába beleőrült, s meghalt 1885. december 24-én.

Kolena András (Endre) plébános (1864-1878)

Usztyán (Árva vármegye) született 1829. október 24-én. A teológiát Vácon végezte, hol 1855. szeptember 21-én pappá is szentelték. Nyolc évi káplánság után 1864-ben alsósápi, 1878-ban kosdi plébános lett. Ott is halt meg 1899. június 10-én.

Kapusztyák Ignác plébános (1878-1887)

Podvilken (Árva vármegye) született 1831. július 29-én. A teológiai tanfolyamot Vácon végezte. 1856-ban szentelték pappá. Tizenhat évi káplánkodás után 1872-ben nándori, 1878-ban alsósápi plébános, majd 1882-ben a romhányi kerület esperese lett. 1887. december 5-én halt meg.

Igaz Péter káplán, plébános-helyettes (1879-ben)

Született 1858. július 4-én Igazpüspökiben (Trencsény vm.) Tanulmányait Léván, Vácon és Nyitrán elvégezve, a teológiát Vácon tette le. Mint káplán a következő helyeken működött: Heréd, Romhány, Kálló, Galgamácsa, Nógrád, Kosd, Alsósáp (adminisztrátor), Fót. Mint adminisztrátor Ecseden, Rákoscsabán és Csécsén működött, azután ismét káplán Csongrádon. 1888-ban letette a zsinati vizsgát. 1890-ben helyettes plébános Csécsén, ahol a templom és az iskola az ő idejében épült. 1901-től plébános Irsán, majd 1910-ben átment Ecserre.

Krier József plébános (1888-1914)

Miloschowban (Morvaország) született 1853. február 25-én. 1877. augusztus 7-én szentelték pappá. Káplán volt: Kosdon, Zagyvarékason, Sáriban, Nézsán, Tápiósápon. 1882-ben ideiglenes adminisztrátor Csömörön, 1883-tól katonai lelkész. 1887-ben ismét kosdi káplán, mikor a zsinati vizsgát letette. 1888-ban alsósápi adminisztrátor, majd plébános. 1893-ban romhányi kerületi jegyző lett, majd 1899 és 1905 között esperes, 1914-ben lemondva a javadalmakról, nyugállományba vonult, s Rákosszentmihályra költözött.

Matlon János plébános (1914-1918)

Bécsben született 1875. szeptember 13-án. Középiskoláit a piaristák budapesti gimnáziumában, a teológiát Vácon végezte. 1899. június 21-én szentelték pappá. Ezután káplán volt Nógrádon, Sződön, Püspökhatvanban és Rákoscsabán. 1902-ben adminisztrátor Nőtincsen, majd ismét káplán Tápiógyörgyén, Kiskundorozsmán, Csongrádon, Félegyházán (az ó-plébánián), Kecskeméten és Erzsébetfalván. A zsinati vizsgát letette 1909-ben. 1914-ben érkezett Alsósápra.

Rehák Mátyás plébános (1918-1924)

Árvanádasdon (Tresztena) született 1880. március 26-án. A gimnáziumot szülőhelyén és Kiskunfélegyházán, a teológiát Vácon végezte, ahol 1905. június 27-én pappá szentelték. Káplán volt Nézsán, Kiskunhalason, Újkécskén, majd 1910-ben Kispesten. 1918-ban érkezett Alsósápra, s hat évet szolgált itt.

Zelinka László (eörvistyei) plébános (1924-1953)

Felsőkőröskényben (Nyitra vármegye) született 1879. november 10-én. A gimnáziumot Nyitrán, a teológiát Vácon elvégezve 1903. június 21-én szentelték fel. Káplán volt Rákoscsabán. 1906-ban ideiglenes adminisztrátor Tápióbicskén és Cibakházán, majd ismét káplán és hitoktató Hatvanban, Rákospalotán és Újpesten. 1916-ban lett nőtincsi, 1924-től alsósápi plébános. Itt a nemzeti egységpárt alelnöke, a Hangya elnöke és községi képviselő volt.

Alexy Géza adminisztrátor (1953-1970)

1918-ban született. 1942-ben szentelték pappá.

Simon Lajos plébános (1970-1974)

Vácon született 1920. augusztus 25-én. Pappá szentelték 1944. június 18-án. Hitoktató Tószegen 1944-45-ben, Jászkarajenőn, Szolnokon 1945-ben, Cibakházán 1945-47 között, Rákóczifalván 1947-49-ben, Kistarcsán 1949-53 között, Galgahévizen 1953-55 között, Albertirsán 1955-56-ban, Gyömrőn 1956-57-ben, Újszászon 1957-58-ban, Hódmezővásárhelyen 1958-59-ben. Plébános Szandaszőlősön 1959-65 között, Máriaszőlősön 1965-67 között. Segédlelkész a csongrádi Nagyboldogasszony plébánián 1967-től, majd Nógrádsápi plébános 1970-től.

Barotai Péter Endre plébános (1974-1977)

1936-ban született. 1959-ben szentelték pappá.

Lőrinczy Ferenc plébános (1977-1978)

 

Kovács Imre esperes (1978-2001)

1931. október 6-án született Héhalomban. Pappá szentelték 1956-ban. 16 éven keresztül káplánkodott Sándorfalva, Váchartyán, Örkény, Bercel, Vecsés, Pestlőrinc, Kecskemét és Rákosliget állomáshelyeken. 1972-ben nevezték ki Vácszentlászlóra lelkésznek. 1978 óta Nógrádsápon működött.